A SZAKMA ÜNNEPEI

NAGY KATALIN

VERSBE SZÖKKENŐ SZAVAK
Beszámoló a Rokon Népek Költészete Fesztivál döntőjéről

A kétévenként megrendezésre kerülő Rokon Népek Költészete Fesztivál idén ünnepelte ötödik születésnapját. Az V. Rokon Népek Költészete Fesztivál (hagyományos nevén országos vers- és prózamondó verseny) megrende-zésére a Magyar Versmondásért Alapítvány szervezésében 2002 októberében került sor. Az elődöntő a pomázi mű-velődési házban, a döntő a Magyar Kultúra Alapítvány székházában volt, a várban.

Az elődöntő zsűrije (dr. Sződy Szilárd elnök, dr. Nagy Katalin és Gáspár Sándor tagok) tíz versenyzőt juttatott a döntőbe. Ebből egy (Jókai Ágnes) – életkora miatt – ver-senyen kívül induló szlovákiai, öt (Fekete Ágnes, Pál Ágnes, Tóth Anita, Liszi Melinda és Kóci Ágnes) délvi-déki, s mindössze négy az anyaországbeli magyar.

Nemcsak a szöveg- és műfajválasztás volt gazdag, de a népenkénti szóródás is egyenletesre sikeredett. A népköl-tészeti alkotások közül halhattunk persze mondát, manysi istenjóslatos medveéneket, finn kalevala-részletet, mord-vin ráolvasást, észt népballadát, magyar (székely, csángó) és cseremisz népmeséket és népballadákat, lapp napkö-szöntőt, manysi és mordvin sorsénekeket, és így tovább. A műköltészetben az észteken (Ellen Niit, Maria Under, Kersti Merilaas) és a finneken (Aleksis Kivi, Johan Lud-vig Runeberg, Lasse Heikkilä) kívül a manysi Juvan Sesz-talov választatott annak ellenére, hogy újabb kortárs kö-tetek, antológiák is jelentek meg az utóbbi években. Pél-dául a Tengeráramok – mai finn költők (Fordította: Turczi István; Széphalom Könyvműhely. 1996), Maria Vaga-tova: A kis tundrai ember – manysi versek és mesék (Fordí-totta: Nagy Katalin; Larus. 1998), Harangok halk kondu-lása – huszadik századi észt líra) (Szerk.: Bereczki Gáborné Mai Kiisk; Fordítók: Ágh Istvántól Kányádi Sándoron át Zilahi Lajosig. Minoritates mundi. Szombathely. 2000); Andrej Tarhanov: A pogány gyalogút (A manysi költő verseit fordította: Bede Anna; Ethnica. Debrecen. 2000). A prózai kötetekről nem is szólva.

Az elődöntőnek köszönhetően a döntőre valóban a legfelkészültebb versenyzők érkeztek. Persze így is akad-tak olyanok, akiknek a mondat- és szövegfonetikai eszkö-zökkel való bánásmódot (beszédsebesség-, hangerő-, hang-szín-, szünet-, hangmagasság- stb. modulációkat) még csi-szolniuk kell. Az eredményhirdetésen a zsűritagok (elnök: Bánffy György, tagok: dr. Fehérváry győző, dr. Nagy Ka-talin) előzetes szakmai megbeszélése után Bánffy György – a versmondás iránti mély alázattal, és a versmondók iránti tisztelettel – személyre szabottan is értékelte az egyes produkciókat. Őszintesége, versben bujdosó ember-sége, a politikamentes irodalomba vetett hite, világiságá-ban is megőrzött magyarsága példa lehet mindannyiunk előtt határon innen és túl.

A művészetek komplexitását, illetve az élet és az iro-dalom elválaszthatatlanságát hangsúlyozták a versenyt kísérő események: a magyarországi egyetemeken tanuló komi, udmurt és mordvin lányok csodálatos népdalcsokra Pomázon; a két kiállítás a Várban.

Az egyik Bakos Barbara meseillusztrációit mutatta be, melyeket Anna Konykova Anne anyó meséi című könyvé-hez készített 11 éves korában. Tehetségét mi sem bizonyít-ja jobban, mint hogy volt már kiállítása New Yorkban, Párizsban, Hanti-Manszijszkban is. A várbeli kiállításon Barbara is jelen volt édesapjával.

A másik, az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek szelle-mi és tárgyi kultúrájából adott ízelítőt. Nemcsak magyar nyelvű antológiák szerepeltek a kiállított könyvek között, de anya- illetve orosz nyelven írt ritkaságok is. Például: komi-permják költők antológiája (permják és orosz nyel-ven), Oktjabrina Voronova versei (lapp és orosz nyelven), Nikolai Abramov verseskötete (vepsze nyelven), a Biar-mija komi eposz (komi és orosz nyelven), a Masztorava mordvin eposz (erza és orosz nyelven) stb. Sőt volt a ki-állításnak egy másik szenzációja is: az Ÿvti szij na ÿvti szij (Kiáltás és kiáltás) c. kazimi hanti nyelvű világirodalmi antológia, mely Móra Ferenc Mindenféle emberek, Móricz Zsigmond Hét krajcár, Örkény István Állatmese, Déry Tibor Szerelem és Hernádi Gyula Kiáltás és kiáltás című művét, illetve az utóbbi regényrészletét tartalmazza Valentyina Szo-lovar és Nagy Katalin fordításában (Novoszibirszk, 2001).

A kiállított tárgyak között láthattunk különféle hasz-nálati (észt, komi és udmurt ivócsanakokat, szibériai lá-basház-, rénszarvasszőr borította kúpsátor-, nyolclábú szán- és sítalpmaketteket; nyenyec kabátkát rátétes orna-mentikával; komplett észt népviseleti ruhát főkötővel, köténnyel, bocskorral stb. együtt; észt melltűket és bőr-tárgyakat; finn szaunavödröt locsolókanállal; szibériai, udmurt és komi és permják nyírkéreg edényeket, coboly- és sarkiróka-prémmel díszített manysi és hanti tűpárná-kat) és kultikus tárgyakat (hanti medveünnepen használt nyírkéreg álarcot, áldozati szarvas koponyáját a Malij Jar-i szent ligetből, házi bálványokat, udmurt marokbabákat stb.), különféle gyöngyékesítményeket (melldíszeket, nyak-láncokat, pénztárcákat stb.). Köszönet a kiállítási tárgyak gazdáinak: Bereczki Andrásnak, Bereczki Gáborné Mai Kiisknek, Csepregi Mártának, Domokos Péternek, az ELTE Finnugor Tanszékének, Lea Kreininnek, Nagy Kata-linnak, Pomozi Péternek, Salánki Zsuzsának és Szíj Enikő-nek. A kiállítást dr. Nagy Katalin főiskolai tanár, műfor-dító, a Nemzetközi Finnugor Írószövetség elnökségének tagja rendezte, segédrendező Komáromi Benedek főisko-lai hallgató volt. A “teremőrök” is az ELTE TÓFK hallgatói voltak.

A rendezvény szünetében dr. Csepregi Márta jóvoltá-ból A hanti sámán hagyatéka című videofilmet láthatták a versenyzők és a vendégek.

A résztvevőknek, a győzteseknek, a meseillusztrátor-nak, a segédrendezőnek és a teremőröknek járó könyvju-talmakat a Magyar–Finn Társaság (a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Viljo Tervonen magyar–finn barátságról írt könyve, Gyarmathy Sámuel: Affinitas, Sajnovics János: Demonstratio, Maiju Lassila: A kölcsönkért gyufa) a Finn Nagykövetség (Finnországról szóló albumok), az Észt Nagykövetség (Bábjából kikelő pillangó I–II.), a Reguly Társaság (Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk, Csepregi Márta: Finnugor kalauz) ajánlotta fel. Az ifjúsági kategóriában legjobbat teljesítő három ver-senyző kéthetes balatoni nyaralását a Finnugor Világ-kongresszus Magyar Nemzeti Szervezete finanszírozza. Az első helyezettnek felkínált helsinki hétvégéhez a repülő-jegy felét a Finnair fizeti, a többi költséget a Magyar Vers-mondásért Alapítvány vállalja magára. A meseillusztrátor különdíját (hanti iparművészeti alkotás) dr. Mayer Ritá-nak köszönhetjük. Az első négy helyezett pénzjutalmát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Versmondásért Alapítvány, az ebéd költségét a Finn Nagykövetség biztosította.

A díjazottak:

Kéthetes jutalomtábor a Finnugor Világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezetének nemzetközi táborában Fonyódligeten:

Liszi Melinda (Szabadka)

Rendezvényünket megtisztelte Kirsi Rantala finn kul-túrattasé és családja; Lea Kreinin észt lektor és családja; Galina Lesznyikova udmurt lektor; prof. dr. Domokos Péter egyetemi tanár, a Nemzetközi Finnugor Írószövet-ség elnökségének alapító tagja; dr. Szíj Enikő egyetemi docens, a Magyar–Finn Társaság elnöke, a Finnugor Vi-lágkongresszus Konzultatív Bizottságának tagja; Pappné Istenes Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri-umának vezető főtanácsosa; Bereczki Gáborné Mai Kiisk, az ELTE Finnugor Tanszékének munkatársa.

Lélekben velünk volt a délvidéki magyar versenyzők kiváló felkészítője, az anyanyelvi kultúra ápolásának szent követe, Horváth Emma néni, s az ő kiváló tanítványa, Krekity Olga is. Köszönet nekik a sok jó versmondóért!

Külön köszönet illeti Virág Lászlót, a Magyar Vers-mondásért Alapítvány fáradhatatlan főtitkárát az idei fesztivál színvonalas megrendezéséért.

SZERZŐINK