GONDOLATOK A KÖZMÛVELÕDÉSI RENDELET
MEGALKOTÁSÁHOZ

A Magyar Köztársaság Országgyûlése 1997. december 9-én fogadta el “A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvényt (továbbiakban: törvény).

Hatálya kiterjed:

a) a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó tevékenységre, személyre és szervezetre,

b) a könyvtári dokumentumokra, könyvtárhasználókra, nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira és alkalmazottaira, a közmûvelõdési tevékenységben résztvevõkre, közösségi színterek, közmûvelõdési intézmények fenntartóira, mûködtetõire, alkalmazottaira.

A törvény célja:

a) rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott, megõrzött kulturális javak feltárásáról, védelmérõl és közkinccsé tételérõl,

b) a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos feladatokat, és az intézmények tevékenységét,

c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás mûködését és fejlesztését,

d) szabályozni a közmûvelõdési tevékenységek feltételrendszerét,

e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai finanszírozási alapelveket.

A törvény IV. része foglalkozik a közmûvelõdés szabá-lyozásával, a 76.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat kötelezõ feladata a helyi közművelõdési tevékenység támogatása. A (2) bekezdés pedig felsorolja általános értelemben a települési önkormányzatok alapvetõ közmûvelõdési feladatait.

A 77. § elõírja, hogy a települési önkormányzat a helyi társadalom mûvelõdési értékeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével a törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. ^.

A 78. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat a közmûvelõdési tevékenység folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve köz-mûvelõdési intézményt biztosít. A fenti szakasz (2) be-kezdése szerint azonban közmûvelõdési intézményt csak a megyei jogú városokban, fõvárosi kerületekben és városokban kötelezõ mûködtetni.

Javaslom, hogy a törvény 77. §-a alapján a Képviselő-

testület rendeletben szabályozza:

1. A közmûvelõdési rendelet kiemelt céljait.

2. A település közmûvelõdési feladatait.

3. A közmûvelõdési feladatellátás szervezeti keretét, az önkormányzati feladatok támogatási mértékét és formáit, a helyi közmûvelõdési szakemberigényt.

4. Az együttmûködõ partnerek körét.

Azonban mindenképpen célszerû helyzetelemzést készíteni, melynek következtében és annak tanulságaként lehet reális és hosszú távú rendeletet alkotni.

A helyzetelemzés tartalmazza a település természeti, társadalmi és gazdasági környezetének feltárását, helyzetét, jövõbeni fejlesztését.

Alapos vizsgálatot igényelnek a település kulturális adottságai, mûvelõdési hagyományai, szokásai, a jelenlegi közmûvelõdési tevékenység gyakorlata, a közmûvelõdés intézményi, szervezeti bázisai.

1. Általánosságban a rendelet kiemelt céljait az alábbiakban fogalmazhatjuk meg:

a) a település, község közmûvelõdési és kulturális hagyományainak ápolása,

b) a lakosság élethelyzetének és munkaképességének növelése,

c) az egyetemes, a nemzeti és kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, gazdagítása,

d) a speciális helyzetû népességcsoport mûvelõdési közösségeinek gondozása,

e) a civil közösségek mûködésének, együttmûködésének ösztönzése,

f) a helyi kulturális nyilvánosság, tájékoztatás fejlesztése,

g) a közösségi mûvelõdéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása.

2. A fenti kiemelt célok alapján lehet és célszerû meg-határozni a település közmûvelõdési feladatait. Figyelembe kell venni azonban a település eddigi tapasztalatait, gyakorlatát és lehetõségeit.

Általánosságban az alábbi feladatokat javasoljuk meg-határozni.

a) a település kulturális értékeinek ismertté tétele, a helyi tudás, a helyi információfejlesztés,

b) az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképzõ, szakképzõ tanfolyamok, életminõséget és életesélyt javító tanulási felnõttoktatási lehetõségek biztosítása,

c) a lakosság mûveltségének, köztudatának, esztétikai szemléletének fejlesztése, a rekreáció biztosítása,

d) a lakosság kreativitásának, amatõr mûvészeti alko-

tókedvének, tehetségeinek gondozása,

e) a közmûvelõdés feltételeinek biztosítása.

Javaslom, hogy a feladat mellett legyen meghatározva a legfontosabb tevékenységi forma is.

A következõkben a fenti feladatokat kívánom segítségnyújtás céljából kifejteni.

Célszerû feltüntetni és meghatározni azokat a kiemelt társadalmi és helyi ünnepeket, települési kulturális rendezvényeket, melyeket az önkormányzat fontosnak tart támogatni.

3. A törvény 74–75. §-a az önkormányzati rendeletben meghatározott közmûvelõdési feladatok ellátásához városokban közmûvelõdési intézményt, községekben közművelõdési feladatok ellátására alkalmassá tett intézmény vagy közösségi színtér mûködtetését írja elõ.

A feladatellátás szervezeti keretei, módjai az alábbiak lehetnek:

– önálló közmûvelõdési intézmény,
– általános mûvelõdési központ, többfunkciós integrált intézmény,
– az önkormányzati feladatot részben az önkormányzat közmûvelõdési intézménye, részben közmûvelõdési megállapodással közhasznú gazdasági szervezet, civil közművelõdési szervezet látja el,
– a feladatellátást közmûvelõdési megállapodás keretében közhasznú gazdasági szervezet, vagy civil közművelõdési szervezet biztosítja.

Szükséges, hogy a helyi erõfeszítésekhez, ráfordítások-

hoz társulva a törvényben rögzített állami hozzájárulás mértéke befolyásoló tényezõ legyen a helyi támogatási rendszerben.

A törvény az önkormányzatok feladatellátásához garantálja a központi közmûvelõdési hozzájárulások, támogatások rendszerszerû, többcsatornás, érdekeltségnövelõ automatizmusának stabil rendjét. Hosszú távra biztosítja az állami részvétel tényét, módját, arányosan növekvõ mértékét (törvény 92.§. (1-6) bekezdés).

A közösségi mûvelõdés, a kultúraközvetítés céljait szolgáló intézmény megfelelõ infrastrukturális feltételei biztosítják a bennük folyó tevékenység lehetõségeit, erősítik a mûvelõdési igényt, mely megmutatkozik a lakosság életmódjában, életformájában. A közmûvelõdési intézmény közösségi, szellemi értéket képvisel, mely indokolttá teszi a közmûvelõdési jellegéhez méltó intézményi megjelenést és felszereltség biztosítását.

Javasoljuk – értékállóság miatt –, hogy lehetõség szerint az önkormányzat támogatási mértékét az állami normatív hozzájárulás mértékében, illetve arányában határozza meg.

A közmûvelõdési feladatellátás a kultúraközvetítéshez, a közösségi közmûvelõdéshez szükséges technikai-mûszaki eszközállományt feltételez. A rendezvények színvonalas lebonyolításához, az információgyûjtéshez és tároláshoz, továbbadásához elengedhetetlen feltétel a megfelelõ eszközrendszer.

Az intézményi keretek között megvalósuló közmûvelõdési szolgáltatás tekintetében a törvény 93–95. §-ai hangsúlyozottan rendelkeznek a személyi feltételek kérdésérõl. A foglalkoztatottak körének, szakképzettségének és létszámának meghatározásánál szükséges figyelembe venni az intézmények alapító okirataiban megfogalmazott feladatokat, illetve ezeken alapuló önkormányzati rendeletben megjelölt tevékenységformákat, állandó szolgáltatásokat, és a jóváhagyott éves munkatervben megvalósítandó intézményprogramokat, az intézmény szervezeti és mûködési rendjébõl adódó foglalkoztatási követelményeket, az intézmény rendeltetésszerû mûköd-

tetésére vonatkozó egyéb jogszabályokat.

Mindezek ismeretében lehet és szükséges megállapítani a foglalkoztatottak létszámát, amelynek annyinak kell lennie, amennyi a fentiek miatt szükségeltetik.

A rendeletalkotás fontos kérdése az abban meghatározott feladatellátás finanszírozási elveinek kimunkálása, annak meghatározása, hogy az önkormányzat mely feladatokat milyen mértékben kívánja támogatni.

Felfogásunk szerint az önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok közül egy-egy feladat(kör) megvalósításához lehetséges:

– teljes mértékû támogatás (épület fenntartás, bér, a rendezvények közvetlen kiadásai),
– részben történõ támogatás (dologi kiadások vagyis rendezvények közvetlen kiadásai),
– önköltségként meghatározni (a kiadások a bevételbõl fedezhetõk).

Mind az önkormányzat költségvetési támogatásának mértékét, mind a költségvetési létszámkereteket az éves munkaterv alapján a költségvetési tárgyalások alkalmával lehet és célszerû kialakítani, melyet a tárgyévben meghatározó önkormányzati költségvetési rendelet szabályoz, figyelembe véve az e rendeletben foglalt szakmai feladatokat.

4. Az önkormányzat rendeletben meghatározott közmûvelõdési feladatainak megvalósítását elõsegíthetik, je-lentõsen gazdagíthatják az azonos érdekû, tevékenységû kiegészítő partnerek, az anyagi lehetőségeket gyarapító gazdasági szervezetek és alapítványok.

Ezek között is kiemelkedõ jelentõségûek a civil szervezetek, a más jellegû közmûvelõdési, kulturális, valamint a közoktatási intézmények, melyek jellegüknél és tevékenységüknél fogva jelentõs mértékben hozzájárulnak a település közmûvelõdési feladatainak végrehajtásához, azok fejlesztéséhez.

Remélem, ezen pár gondolattal hozzájárultam az önkormányzatok közmûvelõdési rendeletének elkészítéséhez.