Hogyan hirdessünk fotópályázatot?

Aki figyelemmel kíséri a hazai fotópályázatok részvételi feltételeit olykor alaposan meglepődik. Némely intézmény a legalapvetőbb szerzői jogokat sem kívánja tiszteletben tartani. Az ilyen intézmények vezetői azt gondolják, hogy szívességet tesznek az alkotóknak egy-egy kiállítás megrendezésével. Tévednek! Ma már elég sok nyilvános bemutatkozási lehetőséget kínálnak a fotográfiai közélet szereplőinek ahhoz, hogy műveiket nyilvánosságra hozhassák. Éppen ezért a fotósok akkor döntenek részvételi szándékukról, amikor elolvassák a pályázati kiírást. Ha ebben nem találnak kellő garanciát a szerzői jogok védelmére és az alkotói munka megbecsülésére, akkor nem küldenek fotókat a kiállítás rendezőinek. Hogy senkit ne érjen kudarc, a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége készített egy ajánlást arról, mi mindent tartalmazzon egy korrekt fotópályázati felhívás. Ennek betartása a MAFOSZ tagegyesületei számára kötelezőek, minden más intézménynek ajánlottak, a siker érdekében!

1. Csak olyan pályázatot érdemes meghirdetni, amelyre legkevesebb két hónap felkészülési idejük marad az alkotóknak.
2. A rendezők pontosan határozzák meg, kiknek a részvételére számítanak? Életkor szerint, esetleg lakóhely, foglalkozás alapján, vagy pedig teljesen nyitott a rendezvény, bárki küldhet képeket a kiállítás reményében.

3. Világosan meg kell fogalmazni a fotópályázat témáját, amennyiben az tematikus. Érdemes bővebben is kifejteni, hogy mire gondolnak a szervezők, ha konkrét célok érdekében hirdették meg a pályázatot.

4. Tisztázandók a technikai kategóriák, azaz milyen fotók küldhetők be: fekete-fehér papírképek, színes papírképek, színes diapozitívok, digitális képek?
5. Amennyiben nemcsak egyes képeket, hanem képsorozatokat is várnak, mekkora lehet az utóbbiak terjedelme? Javasolt öt képben maximálni a sorozatot, viszont ezt a zsűrinek egy képként kell kezelnie. A szerzői jogi törvény kategorikusan védi az alkotásokat és nem engedi azokat megcsonkítva nyilvánosságra hozni. Márpedig egy képsorozatból kimazsolázott egy-két kép, olyan mint egy film, amelynek az elejét és a végét nem mutatják be. Ha a teljes sorozat nem felel meg a zsűrinek, utasítsa el!
6. A szerzőknek tudniuk kell azt is, hogy témánként, kategóriánként, vagy összesen hány alkotást adhatnak be. Érdemes korlátozni a mennyiséget, mert a korlátlan beadás bizonytalanná teszi az alkotókat is.
7. A következő alapinformáció a fotók mérete. Papírképek esetén mire vonatkozik ez a méret? A fotókra, vagy a fotókat hordozó paszpartura (papírképkeretre, kartonlapra?). Javasoljuk, hogy a rendelkezésre álló üveglapok, vagy képkereteknek megfelelően csak a hordozó anyag méretét és vastagságát határozzák meg a pályázati felhívásban. A műalkotás mérete csak a nézési távolságot befolyásolja. - Színes dia kategóriában a műanyag, üvegezett, szabvány diakeretek méretét kell meghatározni, attól függően, hogy milyen vetítőgép áll rendelkezésre. Az 5x5 cm-es diakeretbe a 24x36-os felvételek keretezhetők, a 6x6-os diák vetítéséhez nagyobb készülék szükséges.
8. A pályaműveken milyen adatok szerepeljenek, szerepelhetnek? Csak egy jelige? Vagy legyen rajta a szerző neve, postacíme, a kép címe, sorszáma, ha kísérőjegyzéket vagy nevezési lapot is kell hozzá mellékelni. Ez esetben a nevezési lapon is hasonló adatokat kell feltüntetni. Hol igényelhető nevezési lap? Keretezett diák esetében a vetítési helyzet szabványos jelölését is elő lehet írni.
9. A nevezési lapon külön helyet kell hagyni a zsűri döntésének: elfogadva, elutasítva, díjazva. Így gyorsan értesíteni lehet a nevezési lap másolatának elküldésével a pályázókat az elért eredményekről.
10. Sajnos a fotókiállítások, diafesztiválok többsége ma még nem részesül komoly költségvetési támogatásban, közművelődési és fotóművészeti értékei ellenére. Ezért előfordulhat, hogy a rendezők kénytelen - postaköltségre, katalógus kiadására - nevezési díjat kérni. Ennek összege és tervezett felhasználása szintén legyen benne a kiírásban.
11. Előre kell közölni az alkotókkal a lényeges dátumokat is, vagyis azt, hogy mikorra kell beérkezni a pályaműveknek; postai küldeményben, vagy személyesen is beadhatók; mikor lesz a zsűrizés és hol, amennyiben az nyilvános; mikor és hol nyílik meg a kiállítás a zsűri által elfogadott művekből; a kiállításra el nem fogadott képeket és a bemutatott képeket mikor kapják vissza az alkotók?
12. A pályázók díjazását is illik elárulni, legalább a három fődíjat illetően. Ezeknek általában nem az összegszerűsége meghatározó, de mégis tudnia kell az alkotóknak, hogy milyen anyagi és erkölcsi sikerre számíthatnak a pályázaton való részvétel esetén. A rendezők gondoljanak arra, hogy a képek létrejötte, beküldése ma már komoly anyagi befektetést igényel a fotográfusoktól, amelynek előbb vagy utóbb meg kell térülnie.
13. Érdemes arra kérni a pályázókat, hogy műveik visszaküldésére is alkalmas csomagolásban adják postára a képeket, viszont ebben az esetben tényleg ugyanabban a csomagolásban jutassák vissza a rendezők a képeket. Esetleg határozzanak meg egy napot és konkrét helyszínt, ahol személyesen is átvehetők a képek.
14. A fotók nyilvánosságra hozhatóságát mindig az alkotóknak, a pályázóknak kell garantálni, amit hangsúlyozhatunk a nevezési lap aláíratásával.
15. Tüntessük fel az ügyintéző nevét, telefonszámát, akitől további információk kérhetők.
16. Végül pontosan határozzuk meg a pályaművek beküldési/beadási címét.

Amennyiben a pályázat meghirdetői valódi sikerélményben szeretnék részesíteni az alkotókat, akkor a pontos pályázati kiírás megfogalmazásán túl, még számos kötelességük van:

1. A fotók eredeti csomagolását sérülés nélkül bontsák fel, hogy az anyag újra hasznosítható legyen és ugyanebben a csomagolásban kapják vissza a fotósok műveiket.
2. A beküldött alkotások címét, képkivágását és a sorozat esetében terjedelmét megváltoztatni tilos!
3. A rendezők kötelesek az alkotásokat a legnagyobb gondossággal kezelni. Célszerű az adminisztrációs, az előkészítő, kiállítás rendezői munkát fehér cérnakesztyűben végezni, mint ahogyan a zsűri tagjaitól is elvárható a kesztyű viselése, amennyiben kézbe kívánják venni a fényképeket.
4. Amennyiben a fotók a szakszerűtlen kezelés miatt megsérülnek, a kárt meg kell téríteni, legalább a fotók ismételt előállítási költségének mértékében.
5. A meghirdetett időpontokat - zsűrizés, kiállítás, megnyitó, visszaküldés - be kell tartani!
6. A kiállítások minősége érdekében független szakértői bizottság döntsön a díjazott és a kiállított képekről. A MAFOSZ szakértői listáján az ország minden részből találhatók tapasztalt fotóművészek, akik segítenek a képek kiválasztásában. Ezt a listát mindenkinek rendelkezésére bocsátja a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (1011 Bp., Corvin tér 8.). Regionális pályázatok esetében három, országos és nemzetközi tárlatok esetében legalább öt tagból álljon a szakértői bizottság.
7. A zsűri döntését a rendezőknek el kell fogadni. Minden általuk kiválasztott képet ki kell állítani, míg a többit vissza kell küldeni!
8. Tilos a fényképekre bármilyen el nem távolítható jelzést tenni, azokra emlékjegyet ragasztani, bélyegzőt nyomni, stb. A nyilvántartáshoz szükséges jelzések (sorszámok) ne okozzanak semmilyen sérülést, azok legyenek diszkrétek, ha lehet eltávolíthatók. Az emlékjegyeket, emlékbélyegeket, stb. a fotókhoz mellékelve kell elküldeni az alkotóknak.
9. A díjazott fotókat csak akkor tarthatják vissza a rendezők, ha ezt már a pályázati kiírásban is részvételi feltételként hozták nyilvánosságra. A kópia birtoklása azonban semmiképpen sem egyenlő a korlátlan felhasználással, ezért annak közlésére, további kiállítására, stb, minden esetben a szerző írásos hozzájárulását meg kell szerezni.
10. Nemzetközi, országos és regionális kiállítás esetén személyre szóló meghívót és katalógust kell kiadni. A katalógusban szerepeljen a díjazott és kiállító alkotók neve, települése, az alkotócsoportjuk neve (ha közölték) és a művek címe is. A katalógust minden pályázónak illik elküldeni, függetlenül az elért eredménytől.
11. Az illusztrált katalógusban minden műalkotást eredeti kivágásban kell közölni és nem megcsonkítva. Amennyiben csak fekete-fehérben sokszorosítják a képeket, akkor külön jelölni kell a színes fotókat (eredetileg színes, vagy C, azaz color).
12. A rendezők gondoskodjanak megfelelő méretű, jó megvilágítású kiállítóteremről, ahol a fotók zsúfolásmentesen mutathatók be.
13. Diabemutató esetén álljon rendelkezésre megfelelően elsötétíthető terem, nagy fényteljesítményű vetítőgép, hibátlan vetítővászon, zenei kíséret és gondoskodni kell vetítés közben a szerző nevének és a kép címének ismertetéséről (bemondással vagy vetített kiírással).

A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége - anyagi tehetségéhez mérten - igyekszik támogatni minden hazai fotókiállítást. Ám díjat csak akkor adományozhat, ha ezeket az alapvető feltételeket betartják a rendezők. Éppen ezért érdemes szaktanácsot kérni - ami díjmentes! - már akkor, amikor még csak tervezi egy-egy intézmény valamely fotópályázat meghirdetését. Telefon: 201-5692 (hétköznap reggel 7 és 9 óra között).

Győri Lajos